Kedves Ádi... Vannak pillanatok... amelyeket az idő sem képes elmosni. Számomra...
Kedves Ádi... Vannak pillanatok... amelyeket az idő sem képes elmosni. Számomra ilyen volt az első perc... amikor megláttalak. Attól a naptól kezdve... valami csendesen megváltozott bennem. Tudom, hogy a szíved talán még mást szeret. Nem azért írom ezeket a sorokat... hogy bármit megváltoztassak. Csak szeretném... ha egyszer tudnád... mit jelentettél nekem. Köszönöm minden mosolyodat... minden ölelést... minden beszélgetést... Minden percet... és minden órát... amit együtt tölthettünk. Ezek a pillanatok nem múlnak el. Örökre a szívembe zártam őket... és mindig velem maradnak. Lehet, hogy nem vagyok tökéletes. Nem vagyok gazdag... és talán még mindig él bennem egy álmodozó kisfiú... aki hisz a csodákban. Néha hibázom... néha túl sokat érzek... de egy dolgot soha nem bánok: hogy megismerhettelek. Remélem... még sok közös emléket ír nekünk az élet. Remélem... még sokszor hallhatom a hangodat... láthatom a mosolyodat... és egy kicsit közelebb kerülhetek hozzád. De ha egyszer eljön a nap...
Copy and paste this HTML into your website.
<iframe src="https://vach.cc/embed/410f88c1f9922945a4b1c1c2370a2e44" width="100%" height="80" frameborder="0" allow="autoplay" loading="lazy" title="VoiceForge Audio"></iframe>